Mikropöttyök

Kaptam ezt a cuccot az MK elnökétől, hogy próbáljam ki. Jelentem, kipróbáltam, következzék hát az ismertető.

Forgatom a kezembe adott csomagot, ami alig nagyobb mint egy A/6-os szórólap. Kinyitom, van benne matrica három féle, összesen 7 darab, egy használati utasítás, meg egy szempillaspirálhoz hasonló tubus, pajzán színű löttyel a belsejében.

Gondoltam magamban rögtön, áhh ez nem lesz gáz, negyed óra alatt végzek vele. Átfutom a leírást, mi ez, mi ellen véd, regisztráció, adatbázis, meg mit hova ragasszak. Aztán jön a mindent elsöprő mondat: a jelölendő felületeket alaposan tisztítsuk meg kosztól portól, zsírtól! Ennél a mondatnál szoktam feladni a tesztelős mókákat. Ám legyen, jöjjön aminek jönnie kell. Fél tekercs szilvia, meg egy Rongy speciális törlőkendő segítségével eltávolítom a kosz nagy részét. Az olajsár leküzdéséhez H-400 észter hígítót használok. Hamarosan indokolatlan jókedvbe torkollik az este.



Persze a hígító, mint mindig, most is oldotta a festés kék felét. A matricákat már rutinosan elkerültem. Mire végeztem, addigra elfogyott a szilvia másik fele.
Elkezdem felragasztgatni a matricákat.



Ebből négy darab van a csomagban, azt a célt szolgálja, hogy a mikropontokat könnyebben lehessen leolvasni. Raktam egyet a vázra, egyet a villára, egyet a hátsó agyra, és egyet a nyeregcsőre. Jöhet a maszatolás.



Először a könnyen észrevehető vonalkódos matricák keretes részébe helyezem el a pontokat. Aztán szépen lassan beborítom az egész kerékpárt. Alapvető probléma ezzel a spirális kefével, hogy szélesebb, mint a tubus nyílása. Ebből kifolyólag nem sok pontot tudok egyszerre kihalászni. Idegesítő az a jelenség is, hogy folyton leülnek a tégely aljára, mint az iszap.



Jut mindenhova, a bandázsra, a konyhakőre, a papucsomra. Csak nem akar elfogyni a kulimász, pedig a gumin, és a fékpofán kívül már mindenhova kentem. Igen, a szelepsapkára is. Értelem szerűen oda raktam, ahol nem lehetetlen a leolvasás, és persze költséges az eltávolítás.



Kiürült a flakon, de azért maradt még benne bőven a pontokból. Eddig másfél órát vett igénybe a művelet. Jöhet a regisztráció.

A regisztrációs folyamat két lépcsős először a tulajdonos regisztrál a rendszerbe. Kér egy nevet, azonosítót, mail címet, és jelszót kétszer. A rendszer küld egy jóváhagyó e-mailt, tehát fontos, hogy létező címet adj meg. A jóváhagyás után lehet a személyes és a kerékpár, vagy kerékpárok adatait feltölteni.

Nem egyértelmű a kerékpár regisztrációnál, hogy a szetten található kódsorozatok közül melyik a PIN kód. Ugyanis két kód is van. Nekem annyi előnyöm volt, hogy két csomag közül választhattam, akkor előrelátó módon összehasonlítottam a két csomag kódjait. az UNLOCK kód mindkettőn ugyanaz volt, az EU-val kezdődő számsor tűnt egyedinek, pont eggyel több volt az értéke, mint a másiknak.

A form, amivel a kerékpár adatait töltöttem fel, egy-két alapvető hibát tartalmazott. A megyéknél kötelezően választani kellett, de hát Budapest kimaradt a megyék közül. Márpedig az nem Pest megye. A leírás mező is lehetne picit hosszabb a jelenleginél. A regisztráció 30 percet vett igénybe, mert a képeket elő kellett keresni, és át kellett méretezni. Ez idő alatt meg is száradt a ragasztó, kőkemény és átlátszó. Persze helyenként csúnyán megfolyt.

Konklúzió

A PermanentMARK termékénél sokkal használhatóbb abból a szempontból, hogy bármilyen alkatrészt meg lehet vele jelölni. A PermanentMARK rendszere csak nagy, egybefüggő egyenes felületek esetén használható, az olyan értékes alkatrészeket, mint a váltó, fék, vagy hajtómű nem lehet megjelölni.
A 15 perces szintidő kizárólag új, még nullkilométeres kerékpárok jelölésénél tartható csak be. Mivel fixim van, ezért a takarítás nem vett igénybe túl sok időt, de egy össztelós MTB-nél a két órás idő akár 3-ra is növekedhet, ha minden apró alkatrészt meg akarsz jelölni.

Holnap kipróbálom milyen könnyen lehet leolvasni a kódot. Van egy épített műszerem ami alkalmas lehet a feladatra.